Ködös novemberi meglepetések


Igazság szerint hétfő van, de mivel szabadságon vagyok, megpróbálom hasznosan eltölteni azt a kevés kis szabadidőt. A kocsi ablaktörlője szorgalmasan sikálja a vízcseppeket, szitál a köd. Olyan igazi novemberi ősz van, vizes, nedves, kellemetlenül hideg, szóval nem igazán jó idő… Ha jól belegondolok, nincs is olyan, hogy jó időjárás csak egyszerűen van a horgászat, mint jelenség és a többi nem számít. Akkor hát irány a Kócos tó!

Leparkolok, köszönök Andrásnak egy kézfogás erejéig, mint mondja, elég jól esznek a pontyok, gyűjtik a téli tartalékot. Akkor hát pakolás, minden tiszta víz, még szerencse hogy úgy készültem ruhával, hogy ne ázzak el és ne is fagyjak meg.

alt

Egy feeder berepül, egyelőre csak két szem pellettel, aztán elkezdem, összerakni a rakóst, ezt ki nem hagynám ma, bár a halak, lehet, ki sem jönnek 13 méterre. Azért van itt egy liter csonti, hátha mégis… Ha nem próbálkozom, sosem tudom meg. A köd ráül a rakós nyelére is, vizesen csúszik a kezemben, mélység mérés, de a víz szintje csökkent én még mélyebbre emlékszem. Azért a törés meg van, amit anno az előző botommal sosem értem el, most bezzeg igen, csak kapás is kellene.

alt

Míg bepoharazom a csontikat, nem tudok hátranézni, de van egy érzésem, mégiscsak oda kéne nézni a feederbotra! Igen, de még mennyire, hogy igen, épp el nem törik a bot! Kellemes fárasztás veszi kezdetét, de nehéz lüktetést érezni, nem lehet kicsi hal, nem rohangál. Olyan igazi lomha mozgást érezni, ha megy, megállíthatatlanul citerázik a Korum orsó. Szerencsére, hamar a partnál van, még jó hogy valamilyen meg nem magyarázható okból a nagyobbik szákfejet tettem fel, én is meglepődök a gyönyörű pikkelyes ponty méretén. Nem is nagyon szoktam szerepelni fotókon, mert én mindig a gép másik oldalán vagyok, de most azért egy kattintás belefér, mert nagyon szép a hal.

alt

Na jól kezdődik a nap, egy ekkora ponty, mindent gondoltam, csak ezt nem… Akkor hát feederezés tovább, a rakón pedig még most sincs hal. Valószínű nem is lesz, de azért a csontikat, amik maradtak bepoharazom, hátha mégis ideáll egy halcsapat. Ha a halak nem is, de András kutyája igencsak kedveli az etetőanyagomat az biztos, ő bizony ideállt az „etetésemre”…

alt

Most csak egy szem pellet árválkodik a horgon, ezt küldtem a mélybe, method kosárba rejtve. Félre nem érthető kapás, inkább nekem kell kapaszkodni a botba, mert hát már újra egy termetes ponty lopja a zsinórt az orsóról. Méreténél fogva, valamivel kisebb az előzőnél, de jobban küzd, nem igen akar fáradni, mindössze akkor türelem kell, ezzel a felszereléssel, nem lehet kapkodni. Tükörponty a tettes, egy fotó és úszhat tova.

alt

Kellemes pontykapások következnek, hol rákos íz kell, hol ananászos, hol scopexes, de mindig húzzák a feedert.

altaltaltaltalt

Jó kis peca alakult ki, a köd felszállt a víz kisimult, délutánra a kapások lecsendesednek. Lassan összepakolok és indulok haza, ilyen jót még novemberben nem pontyoztam az biztos, a Kócos tó kellemes meglepetést okozott nekem, ezen a nedves vizes, hideg novemberi napon.

Harangi Csaba

www.horgaszfirkasz.hu

Megjegyzés hozzáfűzése