Kócos tavi napfény….


Szabadságon vagyok még két napig, egymás után hétfőn, kedden. Kellene egy olyan tavon horgászni, ahol nem voltam mostanában. Az idén egy versenyen voltam a Kócos tavon, szerencsére jó eredménnyel (kupa a polcon), de előtte soha nem voltam ezen a tavon. Valahogy a haverok se erre jöttek, mert ugye a legjobb társaság az mindig fontos, de most van egy nagy magány, akkor hát meg van az irány.

Megérkezem, András mosolyogva fogad, kedves kis tó ez, olyan kis ékszer, én pedig rakózni akarok, mindenképpen.

altalt

Lássuk, a vizet mérem, vízmérővel. Már majdnem elhiszem, hogy jól csinálok mindent, amikor kilendítem kicsit jobban a 11-es botot és eltűnik az úszó. Törés van, csak épp keserves elérni. Akkor egy fél méteres toldó? Akkor is keservesen messze van az a ferde meredek törés, majdnem beesek már a vízbe a ládáról… Tudom, tudom, 13 méteres rakó kellene, de ha nincs rávaló…  Na erről ennyit, a kedvenc botommal akkor is meghorgászom, valahogy azt a víz alatti haltartó helyet, mert szerintem az bizony az!

Egy hosszabb szerelést készítek és kilendítve megvan a kiszemelt távolság, jó lesz ez. Erjesztett kukorica, egy kiló alapozónak, aztán még mikro pellet, desszert gyanánt.

alt

Nem sok idő telik el, már indul is az úszó, viszi valami. Nagy kárászok, sorban jönnek szinte parancsra, de nem akármilyen kárászok, hatalmasak.

alt

Közben bedobok egy feedert is, ott is elhajlik a spicc gyakran, nincs egy nyugodt perc, hol a rakóból nyúlik a gumi, hol a feeder bot akar eltörni, jó kis peca kerekedik ki.

alt

Egyszer csak a rakón elkopik a kárász és csend lesz… Rossz érzésem van, egyben izgulok is tudom mit jelent ez a csend.. Valami történni fog, nemsokára. Az úszó eltűnik, majd megemelem a botom és elindul a gumi a másik part felé, de még hogy! Nincs az az isten, amelyik megállítaná, elszakad a zsinór…  Ez aztán hal volt, valami Kócos tavi tank.

Újra szerelést kell készíteni, ez a 0,16/0,14mm kombináció nem ide való, képtelenség a halat megállítani vele. Na szóval, akkor 0,20/0,18mm ez már biztosabb módszer lesz, legalábbis bízom benne. Kellemes örömpeca veszi kezdetét, élvezem nagyon, hol kárász, hol ponty nyújtja a gumit. Most nagyobbak nem jöttek, de ami jött , megfogtam és eltaláltam feederbottal is a kárászok ízlését.

altaltalt

Szinte sajnálom, de dolgom van és délután vége a pecának, a család legifjabb tagjára is figyelmet kell fordítanom, így a jó kis etetés és rengeteg hal magára marad, nekem mennem kell egy ifjú művészt gitár órára vinni, bizony ez is fontos!

Persze eltelik egy nap, de míg az orvosnál kínozzák a belső lelki motoromat (szív), eltervezem megint kijövök, bár az időjárás nem rakóra való, nagy szél van, de hátha egy ponty jön még, talán… Jellemző, sosem adom fel, még ha esélytelen vagyok akkor sem, szóval azért is, leszedálva, beinjekciózva, nagyon rossz állapotban, de akkor is kijövök!

Kicsit remegő kézzel, de betolom a rakót, ifjú szomszédom Kristóf, épp két szóváltás között kapaszkodik meg az egyik feeder botjába, egy kellemes izmos ponty miatt.. Szóval, talán lesz itt is valami… Néhány kárász rakón, néhány feederen, de ma front van, igazi frontos nap, sok mindenre nem lehet számítani.

A rakóson lévő úszó hirtelen eltűnik és bizakodva emelem a botot, tényleg ponty, bár nem is hittem benne.

Örömmel élvezem a fárasztást, nagyon kellett ez ma nekem, egyáltalán nem érzem jól magam, csak egy kis pecára vágytam, meg csendre, de halat nem is kívántam, nem volt a kívánságlistámon és mégis nyúlik a gumi, majd szákban a ponty.

alt

Még megvárom, a naplementét, készítek pár fotót és indulás haza.

alt

Azt hiszem ez most bejött, simán lemostam a gondjaimat és kikapcsoltam a külvilágot, nem is történt ma semmi különös… Ezért jó  a horgászat, ami teher válladon, súlytalanná válik és valószínű nincs is ott… Nagyon sok embernek kéne horgászni, hogy megtudja, mi is ez a „varázs” valójában…

Harangi Csaba

www.horgaszfirkasz.hu

Megjegyzés hozzáfűzése