Csont- és ízületi törések. JELENTKEZZEN BE EGYSZERŰEN!

Holnapy Gergely, Dr. Árki Ildikó A csonttörésekkel kapcsolatban számos kérdés felvetődik a betegekben.

Calcaneus 3—4 hónap Számos kísérlet történt a törésgyógyulás serkentésére. Az így kifejlesztett módszereket használják — egyelőre csak kísérleti szinten — a csontdefektusok, ill.

Az autolog osteoblasttenyészetek alkalmazása egyelőre homológ csontpótlással együtt történik.

A beültetett sejttenyészet a vázként szereplő csont- és ízületi törések csonttal gyorsabb gyógyulást eredményez, mint a homológ csont egymagában. Elnyúlt csontgyógyulás, csonthiányok és defekt álízületek kezelésében, sőt az asepticus protézislazulásokban is új távlatokat nyitott meg az osteoinductiv gének bejuttatása az érintett csont körüli lágyrészekbe.

A kezeltek jelentős callusképződést és csontgyógyulást mutattak, míg a kontrollok nem gyógyultak meg. A gyógyult csont mechanikai szilárdságát szintén csökkenti.

• Tekintettel arra, hogy a fej az emberi szervezet egyik legvédtelenebb területe, gyakran sérül különböző balesetek kapcsán.
• Bokatörés 3 oka, 6 tünete és 6 kezelési módja [teljes útmutató]
• Tabletták az ízületek és a gerinc betegségeihez

A dohányzás szintén gátlóan hat a csontgyógyulásra. A törésgyógyulás zavarai. Amennyiben a törés nem időben gyógyul, elnyúlt csontgyógyulásról beszélünk. Fél év után, ha továbbra sem kötött a törés, álízületnek pseudoarthrosis tekintjük azt. Leggyakoribb ok a tört végek keringési zavara, amely a sérülés vagy a műtéti csontegyesítés következménye. Ismert, hogy a nagy lágyrészkárosodással járó törések lassabban gyógyulnak.

További ok lehet lágyrész-interpositum a törési résben, a tört végek túlzott széthúzása pl. A csontbetegségek közül a fibrosus dysplasia, a Paget-kór mellett létrejött törés nagyon lassan gyógyul, ha egyáltalán meggyógyul.

Bokatörés 3 oka, 6 tünete és 6 kezelési módja [teljes útmutató]

Általános okok közül kiemelendő a sérült tápláltsági és általános állapotából adódó csontgyógyulási zavarok. Irradiáció, kortikoszteroidok, nem szteroid gyulladáscsökkentők gátolják a csontgyógyulást.

Felosztás, terápia. Az álízületeket megkülönböztetjük egymástól a csontvégek közötti rés mérete szerint: 1 kontakt álízületben fibrosus kötőszöveti callus rögzíti a törtvégeket, mozgás alig van jelen, a klinikai panasz is minimális. Álízület kialakulása a tibia diaphysisén. Ezzel szemben 2 az atrophiás álízületnél areaktív, lesorvadt csontvégeket látunk, itt a rögzítést csontátültetéssel kell kombinálni.

Az egyszerű spongiosus csontátültetés nem is biztos, csont- és ízületi törések elegendő a rossz lokális keringési viszonyok miatt, gyakran csak szabad érnyeles csontspan átültetés hozza meg a gyógyulást. Különleges helyzet alakul ki, amikor az egyik tört vég avascularis necrosison megy át pl. Ilyenkor is létrejöhet konszolidáció általában csupán kötőszövetes és a gyógyulás nagyon hosszan elnyúlik.

A csonttörések gyakorisága az életkorral változik. Gyermekkorban a fokozott aktivitás eredményezi a nagyobb törésszámot, de ezek zöme gyorsan gyógyuló.

A necroticus csont fokozatosan revascularizálódik, és ennek során új csonttrabeculumok nőnek át, ill. Nem a törésgyógyulás, hanem a rossz kezelés eredménye az ún.

A sérült vizsgálata Anamnézis. A megelőző betegségekre, műtétre és sérülésre, valamint a jelen sérülésre vonatkozó adatokat gyűjtjük össze a kórelőzményben.

Gyakran kényszerülünk heteroanamnézisre, amikor a sérült eszméletlen, vagy más okokból képtelen elmondani a szükséges adatokat.

Segít, ha van zárójelentés, vagy a kezelő családorvos neve ismert. Megjelölendő a korábbi kórházi ápolás, a műtét helye kórház neve és időpontja.

Fontos a jelenleg szedett gyógyszerek ismerete is. A jelen sérülésre vonatkozóan mind a szubjektív, mind az objektív kísérőszemély vagy mentősök, esetleg rendőr anamnézis beszerzendő. Tehát rögzítendő a sérülés időpontja, helye, pontos körülményei pl. Igyekezzünk megtudni, hogy a sérülés mekkora energiával történt pl.

A sérült helyzetének tisztázása a balesetkor segít az először csont- és ízületi törések nyilvánvaló vagy elfedett társsérülések felismerésében.

Az objektív és a szubjektív anamnézis összevetése segít a vizsgálatkor már eszméletén levő beteg agysérülésének felismerésében. Tájékozódunk a beteg fájdalma és annak helye felől. A térd sérülés mr diagnosztizálása rendszerint csak a vezető sérülés okozta panaszt adják meg, így a társsérülések felismeretlenül maradnak.

Ezért szükséges az alapos vizsgálat, sőt az eszméletlen vagy kooperálni nem képes beteget többször is egy napon belül és másnap ismét megvizsgálni. A sérültet teljes fizikális vizsgálatnak kell alávetni. A továbbiakban csak a mozgásrendszer vizsgálatáról lesz szó.

A végtag megtekintése, a kültakarón látható nyomok, abrasiók, bullák, sebek, a duzzanat, deformitás szemrevételezése leglényegesebb a rotációs eltérés után a végtag aktív van-e funkcióvesztés?

Az ízületi mozgások amplitúdóját rögzítjük.

A kéz, láb, az ujjak aktív mozgattatásával győződünk meg a motorium, ill. A perifériás pulzusok tapintásával ellenőrizzük a végtagkeringést, és megvizsgáljuk az érzőideg-működést a bőr megtapintására, ill. Bizonyos sérüléskombinációk ismerete feltétlenül szükséges a korrekt diagnózishoz. Így az ülő utasnál frontális ütközéskor, amikor a szerelvényfal a térddel ütközik, patella- femur distalis vég, csípőtáji, acetabulum- és lumbalis gerincsérüléseket lehet találni. A vezetőnél ehhez még a láb sérülései társulhatnak.

Nagy dislocatiójú sternumtörésnél háti gerincsérülést keresünk.

Állkapocstörések

Magasból esésnél calcaneus- lábszár- tibiacondylus- csípőtáji, medence- és gerinctörések kombinálódhatnak. Előre repült sérültnél biciklista, motoros a fájdalom a lábban a csípőízület közelében mellett mindig vizsgáljuk a nyaki gerincet a nyilvánvaló koponyasérülésen kívül.

Elütött gyalogosnál cseh közös balzsam a nyaki gerinc, a medence tájékozódó röntgenvizsgálata.

Képalkotó eljárások. Bizonyos összeékelt vagy elmozdulás nélküli töréseknél a funkció megmaradhat és csak a fájdalom a vezető tünet. Ezért fontos, hogy minden ismeretlen eredetű csont- ízületi fájdalomnál történjen röntgenvizsgálat.

A vizsgálattal nem szabad fájdalmat okozni, ezért aktív és passzív mozgatást csak akkor végezzünk, ha a tünetek nem egyértelműek, ill. Mindig kétirányú, egymásra csont- és ízületi törések síkú felvételt kérjünk, ahol a hosszú csontok esetén az egyik vetületben az egyik, a másikban a másik ízület látszódjon. Számos speciális felvételre is szükség lehet, ezeket a megfelelő sérüléseknél fogjuk említeni. Az ízületi instabilitásvizsgálatokra ún.

A felvételeken az ép és a sérült ízület megnyílását hasonlítjuk össze azonos erőbehatásra. Számos törésfajtánál beékelt combnyak, os scaphoideum, borda ismeretes, hogy primer vizsgálatakor radiológiailag nem mutatható ki a csont- és ízületi törések. Ilyenkor vezessen a klinikum, tartsuk törésnek, és hét múlva ismételjük meg a röntgenfelvételt.

Addigra a törésben létrejövő csontresorptio már láthatóvá fogja tenni a sérülés helyét radiológiailag is. Gyerekeknél szükség lehet az ép oldallal történő összehasonlító felvételek készítésére is.

A törések fajtái

Rétegvizsgálattal az álízületek diagnózisa, ill. A computertomographia CT számos bonyolult ízületi törés, de különösen a gerinc- és a medencetörések pontos részleteihez ad felvilágosítást. A mágneses rezonanciavizsgálatokkal MR elsősorban az ízületi porcról és a szalagok sérüléséről, továbbá csontnecrosisokról nyerhetünk felvilágosítást. Ultrahangvizsgálatokkal UH szintén csont- és ízületi törések lágyrészekről, izomsérülésekről, haematomákról és ízületi folyadékgyülemekről, meniscusokról kapunk információt.

Szcintigráfiával tisztázhatunk nem egyértelmű töréseket kompressziós csigolyatörés, stressztörés, elsősorban olyan vonatkozásban, hogy friss vagy gyógyult törést látunk-egyulladásos folyamatokat, ill. Mozgáskiterjedések vizsgálata. Az ízületben fontos adat a végtagsérülések, főleg az ízületi sérülések gyógyulási eredményeinek értékelése.

1. Oldalán fekvő fájdalom a csípőízületben
2. Van a sacroiliac ízület gyulladása
3. Rendelőnk reumatológus és rehabilitációs szakorvosai bokatörés esetén képesek a megfelelő kivizsgálásra, valamint a helyes terápia előírására.
4. A csukló ízületének 3. fokú ízületi gyulladása
5. Hogyan gyógyítottam az ízületi betegségeket
6. A térd kattanása miatt

A normál értékeket a 37— A sérültek vizsgálatakor szögmérővel mérjük az ízületi mozgásokat. Az eredményt megadhatjuk abszolút értékben, vagy a normál referenciaadathoz, de még helyesebben az ellenoldali éphez viszonyított elmaradás mértékeként. A felső végtag mozgásai 37— Az alsó végtag mozgásai A töréskezelés elvei Jó helyzetben, biztonságos gyógyulás elérése és egyidejűleg a teljes funkció minél előbbi helyreállítása a feladatunk.

• A leggyakoribb kérdések a csonttörésekről
• A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak.
• Reumatikus gyulladás

Ennek lépései a következők: repositio helyre tevésretentio az elért helyzet megtartása és rehabilitáció. A ficamok helyretétele, ér- és idegsérüléssel járó törés, a ficamos törések, a durva törési dislocatiók, a gyerekkori epiphysissérülések, valamint a nyílt sérülések sürgős repositiót igényelnek. Általában frissen minden törést sokkal könnyebb helyretenni. A repositiót mindig anesztéziában végezzük.

Az eljárás kontraindikált, ha nincs lényeges elmozdulás, vagy az elmozdulásnak nincs funkcionális jelentősége, ha nincs esély a fedett repositióra, ha az elért helyzet megtartására nincs remény, ha a törés csak műtéti úton kezelhető patella distractiós törése.

Amíg a sérült a műtétre vár, a durva dislocatio a repositiós kísérlettel csökkentendő a lágyrészkárosodás mérséklésére. A helyretétel alapelvei: hosszirányú húzás, a sérülés mechanizmusának rekonstruálása az ellenkező sorrendben és ennek megfelelően a mozgatható tört véget a nem mozgathatóhoz reponáljuk. A hosszanti húzáshoz segédeszközök állnak rendelkezésre. Ilyen az ujjak felakasztásával működő csuklófüggesztő Mädchenfängera lábszártörés repositiójára használt csavaros, extensiós készülék Schraubenzug.

Ezekkel a hossz helyreállítása után direkt nyomással reponálhatjuk a törést, szükség esetén akár képerősítő kontrollja mellett. A repositiónál anatómiai helyzetre törekszünk, de a különböző régiók más és más hibahatárt engednek meg. Így a femuron és a humeruson teljes csontszélességnyi, az alkaron és a lábszáron fél csontszélességnyi ad latus teljes funkcióval gyógyul.

Amennyiben az elvárt repositiós helyzetet csont- és ízületi törések fedett helyretételi kísérlettel sem tudjuk elérni, feltárást kell végezni. Ilyenkor csont- és ízületi törések azt találjuk, hogy interpositum becsípődött lágyrész akadályozta a repositiót.

A retentio az elért repositiós helyzet rögzítése a csontos konszolidáció idejéig.

Csonttörések és kezelésük

Ez történhet konzervatív vagy műtéti módszerekkel. Konzervatív töréskezelés. Hagyományosan gipszkötést, azaz repositio után gipszsínt vagy felhasított körkörös gipszet teszünk fel a végtagra. Ez megengedi a végtag tágulását, amely minden törés, ill. A végtag bőrét harisnyával és a kiemelkedő csontrészek felett egy puha, filcszerű anyaggal Filmolin® védeni kell.

A frissen felhelyezett gipszet a kihűlése után az utolsó pólyamenetig fel kell vágni. Csak így kerülhető el a gipszelést követően kialakuló keringési, neurológiai zavar és a kompartment-szindróma. A gipsszel történő retentio alapelve a három pontos megtámasztás. Ennek során nem egyszerűen a törési dislocatio ellen modelláljuk a végtagot, de egyben megfeszítjük a dislocatióval ellentétes oldali megmaradt lágyrész-periosteum szalagot.

Lehet-e valamilyen mértékben terhelni, használni a törött végtagot?

A duzzanat megszűntével körkörös gipszet helyezünk fel, a későbbiekben pedig az alsó végtagon járógipszet kap a sérült. A duzzanat csökkentével változatlan gipszrögzítés mellett fokozódik a redislocatio veszélye.

Ezért konzervatív kezelés során — szoros obszerváció mellett — szükséges lehet a többszöri átgipszelés. A gipsz általában a törés feletti és alatti egy-egy ízületet rögzíti középhelyzetben.

Gyakori csonttörés típusok gyermekkorban

A szokásos gipsz mellett egyre inkább teret hódítanak az ún. Ezek lényegesen könnyebbek, légáteresztők, ezért nem fűlik be a végtag. A speciális, ún. Új rögzítés még az ún. A cél ugyanis az ún. Az extensio semioperativ töréskezelési mód, amelynek lényege, hogy hosszirányú húzással és direkt nyomással beállítjuk a törést, és ezt kellő idő után gipszrögzítésre cseréljük. Felkartörésnél, elsősorban gyerekkorban 1 olecranonextensio, femur- csípőtáji, medencetöréseknél 2 tuberositas tibiae, ill. A leggyakrabban használt forma a lábszártörés 4 calcaneus extensiója 37— Utóbbinál ritkán felhasított, hosszú gipszbe beépített extensiós kezelést is végezhetünk.

Ma már alig használt a régen centrális ficamnak nevezett, elmozdulással járó acetabulumtörésnél 5 a trochanter major extensiója.