Boka rándulás és töréskezelés
Mit nevezünk bokarándulásnak? A bokarándulás meghatározása Rándulás alatt a bokaízületet stabilizáló szalagok és egyéb lágyrészek megnyúlásával, illetve részleges vagy teljes elszakadásával járó sérülést értjük. A sérülés mechanizmusa A sérülés gyakran sportolás során jön létre, de akár egyenetlen talajon való járáskor is bekövetkezhet.
Miért pont így sérül a boka?
Szimpatika főoldal
Ennek oka, hogy a külbokát képező szárkapocscsont fibula kissé lejjebb nyúlik, mint a belbokát alkotó sípcsont tibia nyúlványa, tehát a kifelé fordulásnak csontos akadálya van. Ennek ellenére ilyen irányú sérülés is előfordul, ilyenkor a láb belső oldalán található szalagrendszer sérül, és gyakran a lenyúló szárkapocscsont feje is eltörik, illetve esetenként a két csont közötti kötőszövetes összeköttetés syndesmosis is elszakadhat.
Jellemzően mikor sérülhet meg a bokánk? Főként a gyakori irányváltással járó mozgásformák, illetve a felugrások utáni leérkezések veszélyesek a bokaízületre — mindkettőben bővelkedik a kosárlabda, a kézilabda, és a röplabda, így ezekben a sportágakban különösen gyakoriak a bokarándulások. Ha azonban valakinek már többször sérültek a bokaszalagjai, akkor akár hétköznapi tevékenységek során is bekövetkezhet az újabb rándulás.
A sérülés mechanizmusa általában hasonló, tehát a lábfej befelé és lefelé fordul, károsítva azokat a struktúrákat, melyek az ilyen irányú elmozdulásokat korlátozzák ez a legtipikusabb sérülésre, a külső szalagok megnyúlására-szakadására vonatkozik. Milyen tünetei vannak a bokarándulásnak? Az azonnal fellépő, majd mozgatásra tovább fokozódó heves fájdalom mellett a kül- vagy belboka duzzanata, elszíneződése, a járás nehezítettsége utalhat szalagsérülésre.
A röntgenvizsgálat nem mutat csontos boka rándulás és töréskezelés, ám teljes szalagszakadás esetén a gondos fizikális vizsgálat kóros mozgathatóságot, a röntgen pedig az ízületi rés normálisnál nagyobb nyitottságát mutathatja ki mivel a szalag stabilizáló- összetartó szerepe megszűnik. A bokasérülés jellegzetes tünete a duzzanat és az elszíneződés. Kinél fordulhat elő nagyobb valószínűséggel bokasérülés? Léteznek olyan tényezők, melyek hajlamosíthatnak minket erre a sérüléstípusra. Milyen súlyossági fokai vannak a bokarándulásnak?
A legenyhébb sérülés esetén csak mikroszkopikus károsodás jön létre a rostok egy részén, ennek megfelelően mind a duzzanat, mind a fájdalom kismértékű.
A bokaszalag megnyúlása (rándulás)
A bokafunkciók teljesek, amennyiben a fájdalom engedi, külső rögzítés nélkül is terhelhető a láb. A második fokozat több rost szakadását jelenti, ami erős fájdalmat, határozott duzzanatot és az ízület enyhe instabilitását okozza. Emiatt rögzíteni szokták a bokaízületet, gipszsínnel vagy bokarögzítővel, hogy a boka oldalirányú elmozdulását akadályozzák.
A legsúlyosabb esetben több szalag teljes komplett szakadásáról beszélhetünk, ami miatt a jelentős fájdalom és mozgáskorlátozottság mellett az ízület erősen instabillá válik. Ilyenkor sokszor műtétileg állítják helyre a sérült szalagokat, de előfordul, hogy bizonyos okok miatt pl. Mik az azonnali teendők bokarándulás esetén? Az elsődleges teendő — természetesen a szakorvos felkeresése után — a fájdalom, a duzzanat és a gyulladás csökkentése.
Erre a RICE betűszóval emlegetett, négy elemből álló kezelés a legalkalmasabb: R, mint rest azaz pihenés : a sérült végtagot nyugalomba helyezzük. I, mint ice azaz jég : naponta többször, percig hűtjük a fájdalmas testrészt hideg hogyan lehet kezelni a dudorokat az boka rándulás és töréskezelés ízületein borogatás vagy jégzselé segítségével. Mindig ügyeljünk rá, hogy boka rándulás és töréskezelés jégzselét közvetlenül ne helyezzük semmilyen csontos felszínre!
C, mint compression azaz összenyomás : a bedagadt terület enyhe nyomása pl. E, mint elevation azaz megemelés : a végtag felpolcolása segíti a vér visszaáramlását, csökkenti a duzzanatot. Hogyan kezelik a továbbiakban a bokarándulást? A terápia természetesen nagyban függ a sérülés súlyosságától, illetve a sérülés óta eltelt időtől. Enyhébb sérülés kezelése Az első típusú, enyhébb sérülésnél a fentebb leírt boka rándulás és töréskezelés RICEesetleg gyulladáscsökkentő krémek alkalmazásával kiegészítve, hamar enyhítik a fájdalmat és a végtag dagadtságát.
- Bokarándulás - kocoshorgaszto.hu PORTÁL
- Hogyan lehet megszabadulni az ízületi fájdalmaktól otthon
- Ficamok, rándulások tünetei és kezelése - HáziPatika
A beteg, amennyiben fájdalmai engedik, terhelheti a lábát, tehát segédeszköz bot, mankó nélkül járhat. Célszerű a boka bepólyálása rugalmas fáslival, vagy tape felragasztása, esetleg valamilyen bokarögzítő felhelyezése járáskor, hogy a további sérüléseket megelőzzük.
A sérült általában héten belül visszatérhet a korábbi sporttevékenységéhez. Részleges szalagsérülés ellátása Részleges szalagsérülés esetén második fokozat általában egy hétig gipszsínben boka rándulás és töréskezelés bokarögzítőben, tehermentesítve kell pihentetni a bokát.
A tehermentesítés boka rándulás és töréskezelés jelenti, hogy járáskor nem helyezünk testsúlyt a sérült végtagra a teljes tehermentesítés mankó vagy járókeret használatával oldható meg. Amikor a duzzanat kellően lelappadt, a boka rándulás és töréskezelés ún.
A rögzítőt általában hétig kell hordani. A gyógytorna természetesen vállkapszula-töréskezelés ebben az időszakban elkezdődik, ilyenkor célunk a végtag keringésének javítása, a bokamozgások teljes mértékű visszanyerése, illetve a használat hiánya miatt az egész alsó végtagot fenyegető izomgyengülés megelőzése.
Teljes szalagszakadás ellátása A harmadik súlyossági fok már a teljes, instabilitással járó szalagszakadás, melyet többnyire műtétileg korrigálnak.
A műtét után hosszabb ideig hétig rögzítik a bokát — a rögzítés eleinte nyitott gipszsín, melyet körkörös gipszre vagy air-cast rögzítőre cserélnek a duzzanat megszűntével.
Természetesen a rögzítés ideje és módja, és a tehermentesítés mértéke nagyban függ a műtét jellegétől, illetve az operáló orvos által követett protokolltól, de a rehabilitáció fő szakaszai jól leírhatóak ez a séma a nem műtött szalagszakadás esetén is érvényes.
Korai rehabilitáció — a mozgásterápia kezdete A korai időszakban elsődleges célunk a fájdalom és a duzzanat csökkentése, a gyógyuló szövetek védelme, az alsó végtag keringésének javítása és az izmok erejének fenntartása. Ennek érdekében hűtjük, megemeljük és pihentetjük a műtött bokát, átmozgatjuk a lábujjakat, a térdet, a csípőt, illetve az egészséges alsó végtagot egy reflexmechanizmus révén az egyik végtag mozgása a másik oldali végtagban is fokozza a keringést.
- Vényköteles artrózisos kezelés zselatinnal
- A Segítő jelenléte nagyban segíti sikeres felkészülését a műtét előtt, majd a műtét utáni rehabilitációját.
- A bokarándulás a boka ínszalagjainak a csontokat összekötő erős, rugalmas szalagok sérülése.
- Vállízület-ínkezelés
Az alsó végtag izmainak karbantartására ún. Fontos feladata ebben az időszakban a gyógytornásznak, hogy a tehermentesítéshez használatos eszköz mankó, járókeret használatát pontosan megtanítsa a sérültnek. A rehabilitáció következő szakasza — a bokamozgások bevezetése Boka rándulás és töréskezelés következő fázisban a fenti célok kiegészülnek a boka teljes mozgáspályájának visszanyerésével egyenlőre az oldalirányú mozgásokat mellőzve amit a beteg által végzett, azaz aktív gyakorlatokkal érhetünk el lábfej le- és visszafeszítése, az Achilles-ín nyújtása törülköző segítségével, stb.
Továbbra is gondot fordítunk az alsó végtagi izomzat karbantartására, illetve amennyiben már testsúlyterheléssel is járhat a beteg, a normális járáskép visszaszerzésére ne fordítsa ki a csípőjét, ne sántítson, stb. Testsúlyterheléssel végzett feladatok Amikor már tehermentesítés nélkül járhat a beteg, a mozgásprogram is színesedik: a korábban ismertetett gyakorlatok mellett állva végzett izomerősítő feladatokat is végezhet a sérült apró guggolások, kitörések, fel-és lelépések.
Természetesen minden gyakorlatot csak fájdalomhatárig végeztetünk.
A mozgásterápia kiteljesedése — izomerősítés, proprioceptív tréning Amennyiben az operáló orvos is úgy ítéli, a beteg végül eljut a rehabilitáció utolsó szakaszába. Ilyenkor a rögzítésre már csak valamilyen könnyebb bokarögzítőt, rugalmas pólyát, vagy tape -et alkalmaznak. A boka teljes mozgáspályáját az eddig tiltott irányokba is vissza kell nyerni, ezért forszírozzuk a lábfej kifelé- és befelé fordítását inversio és eversioa bokakörzéseket.
Mivel a boka körüli izomzat megerősítése segíti az ízület stabilizálását, ezeket a gyakorlatokat ellenállással szemben többnyire gumiszalag ellenében is végeztetjük.
A korábban végzett álló- és járógyakorlatok mellett nagy hangsúlyt kap a proprioceptív tréning, boka rándulás és töréskezelés során az ízületi helyzet pontos érzékelését, és a nem tudatosuló védelmi funkciókat fejlesztjük.
Ennek megvalósítására instabil helyzeteket teremtünk, akár egyszerűen a testhelyzet kiválasztásával, pl. Ez a mozgásprogram nagyban segíti a további sérülések megelőzését.
Természetesen az egyes szakaszokba való átlépés ideje nagyban függ a sérült általános kondíciójától és a szövetek gyógyhajlamától, de minden esetben nagyon fontos, hogy a napi aktivitáshoz és a sporttevékenységhez csak fokozatosan térjen vissza a sérült. Az aktív mozgásprogram mellett még számtalan eszköz áll a gyógytornászok rendelkezésére, amivel kitűzött céljaikat elérhetik.
Ide tartozik az elektroterápiaa masszázsa hidroterápiakülönböző taping technikák, az ízület manuális mobilizálása, és nem utolsósorban a beteg oktatása, hogy a további sérülések esélyét minimálisra csökkentse.
Bokasérülések otthoni kezelése
Milyen segédeszközöket használunk a rehabilitáció során? A kezdeti időszakban szükséges teljes tehermentesítés két mankó vagy járókeret segítségével valósítható meg. Mankók Fiatal, jó általános állapotú sérültek általában könyökmankót kapnak, mely használatának megtanítása a gyógytornász feladata.
Fontos a mankó hosszának pontos beállítása: alaphelyzetben a törzs egyenes, a könyök enyhén hajlított helyzetű, a kéz pedig a nagytompor magasságában támaszkodik. Így egy stabil, a vállakat és a csuklót egyaránt kímélő helyzet jön létre. Amennyiben valamilyen okból a könyökmankó nem használható pl. Itt is kulcsfontosságú a segédeszköz hosszának a beteg magasságához igazítása.
Mankók segítségével egy viszonylag gyors, ám rendkívül energiaigényes járásforma valósítható meg, és a lépcsőzés is lehetséges.
Járókeret Idősebb betegek többnyire járókeretet használnak, melynek hátránya, hogy nagyon lassú haladást tesz lehetővé, miközben a beteget egy görnyedt, természetellenes tartásba kényszeríti. Igen körülményes az irányváltoztatás, a lépcsőzés pedig kivitelezhetetlen. Cserébe azonban — megfelelő használat esetén — biztonságos, stabil helyváltoztatást biztosít. Részleges tehermentesítésre elegendő egy mankó vagy járóbot használata is, de rendkívül fontos, hogy ezek mindig a sérült oldali végtaggal ellentétes kézbe kerüljenek, különben csak még inkább ránehezedünk a fájó bokára!
Bokarögzítő brace A testtávoli eszközökön kívül ennél a sérüléstípusnál nagy jelentőségű a bokára helyezett rögzítő típusa.
Szerencsés esetben a duzzanat és a fájdalom csökkenése után a nyitott gipszsínt nem körkörös gipszre, hanem air-cast-re cserélik. Ez a fajta brace azaz rögzítőeszköz két, levegővel töltött elemből áll, melyek erős pántokkal kapcsolódnak, és mindkét oldalról támasztják a bokát.
A levegő nyomása csökkenti a duzzanatot és a fájdalmat, ugyanakkor nem szorítja el a végtag keringését. Cipőben is viselhető, és ami a legfontosabb: úgy véd az oldalirányú elmozdulásoktól, hogy a boka rándulás és töréskezelés lefelé-és felfelé elmozdulását, és így a járást nem akadályozza. Mivel a szalagok a mozgással járó ingerek hatására gyorsabban regenerálódnak, a gyógyulást is segíti ez a fajta rögzítési mód, azon túl, hogy a sérült számára is jóval kellemesebbé teszi a rehabilitációs időszakot.
